Áttörés a kezelés 1. típusú diabétesz

Brain Alexander cikke az MIT Technology Review-n 14 évre nyúlik vissza az őssejtháború legsötétebb időszaka, mely a Fehér Ház és az őssejtpárti tudósok közötti szembenállással kezdődött. A szembenállásba egy kamikázékból és partizánharcosokból álló társaság is csatlakozott őssejtpárti vonalon: az 1-es típusú diabéteszes gyerekek szülei.

Ezeket az szülőket a kutatók által hangoztatott újabb információk spannolták fel, miszerint ezek az őssejtek megváltoztatnak mindent, hihetetlen gyógyulások fognak bekövetkezni.

Napjainkban jutott el odáig a tudomány, hogy elindulhattak az első őssejt-terápiás klinikai tesztek, amik az 1-es típusú diabéteszeseknek ígérnek gyógyulást. Októberben egy San Diego-i férfi két tasaknyi őssejtből nyert ß-sejtet kapott a hátába egy apró nyíláson keresztül.

Két másik páciens pedig a szintén San Diegoi illetőségű ViaCyte cég egyik inzulintermelésre képes termékét teszteli.

Az 1. típusú diabétesz menüvel

Ez egy jelentős előrelépés, ugyanis tudni illik, hogy a Viacyte féle kutatás az Egyesült Államok területén csupán a harmadik kezelési study, ami az őssejt terápián alapul. Retinaőssejtek beültetésével vak és látássérült embereknek próbálnak segíteni, illetve gerincsérültek esetén is kísérletek folynak az őssejtterápiás gyógyulásért. Ezek a sejtek őssejtek az embrióból eltávolítva laborkörülmények között bármilyen más szöveti sejttípussá átalakíthatóak.

Az 1-es típusú diabétesz azért jelent nagy rizikót a gyerekeknek, mivel ha a vércukorszint nincsen megfelelő értékek közé szorítva, később súlyos mellékhatások alakulhatnak ki: vesekárosodás neuropátia rövidebb élettartam Az 1-es típusú diabéteszes pácienseknek ujjaik bökdösésével folyamatosan kell ellenőrizniük a vércukorszintjüket, figyelniük kell mikor és mit esznek, és rutinszerűen fecskendezni kell maguknak az inzulint.

Az 1-es típusú, gyerekkorinak is nevezett diabétesz autoimmun betegség, amelyben a test saját immunsejtjei, a T-sejtek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit.

Ezen rutinfeladatok mindennapi kezelése rendkívül nehéz, főleg gyermekkorban. Ha ezeket a rutindolgokat valaki gyermekkortól kezdve nem szokja meg és nem kezeli, annál évekkel később a fent említett szövődmények megjelenésére lehet számítani. Gondolhatnánk, hogy ez egy kicsit túlzás, pedig nem az.

Viszlát, napi rutin?

Kadáverekből gyűjtött szigetsejteket transzplantáltak pácienseknek a University of Alberta orvosai, és ezek egy egész éven keresztül képesek voltak fedezni az inzulintermelést 7 páciensnek! Az Edmonton Protocol felé táplált reményeknek azonban több árnyoldala is volt.

• 1-es típusú cukorbetegség
• Áttörés előtt az 1-es típusú diabétesz gyógyítása - IDB - Ifjúsági Diabétesz Blog

A donort kapott betegek csupán felének volt hosszútávon is sikeres inzulintermelés szempontjából ez a kísérleti műtét, amelyet nem fizetett a biztosító sem. Továbbá erős immunszuppresszív szereket kell életük végéig szedni.

Már ha találnak donorszervet, ami a hasnyálmirigy esetében áttörés a kezelés 1.

Áttörés a cukorbetegség kezelésében

típusú diabétesz mondható. E műtéti eljárást viszonylag hamar, az őssejtterápia hype után 2 évvel már sikernek fogták fel. A áttörés a kezelés 1. típusú diabétesz gyógymódjáért küzdők pedig presszionálni kezdték olyan hasonló lehetőségek megtalálását, mely segítségével laborgyártott ß-sejteket lehet előállítani végtelen mennyiségben.

A JDRF a fiatalkori diabétesz kutató non-profit alapítvány, melynek Emiatt küzdött a JDRF Bush idejében a Fehér Házi korlátozásokkal szemben, ezért álltak ben Kaliforniában a California Institute for Regenerative Medicine megalapítása mellé: egy olyan állami intézetamely 3 milliárd dollárt költhetett el őssejtkutatásra. Ez az intézet 6 forrást, összesen 39 millió dollár értékben biztosított a ViaCyte cégnek, amit addig egy másik cég sem kapott meg, illetve a JDRF is beszállt 14 millió dollár értékben.

Habár a ß-sejt beültetésének ötlete koncepció formájában rendkívül egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban ez nehezebbnek bizonyult mint bárki képzelte.

Mivel ez a recept kitartó kísérletezgetések ellenére sem íródott meg hosszú ideig, a ViaCyte abból az irányból akart közelíteni, hogy gyártsunk inkább differeciálatlan hasnyálmirigy sejteket, és hagyjuk a szervezetnek, hogy átalakítsa e sejteket ß-sejtekké. A másik kihívás a szervezet immunrendszerének kikerülésére irányul.

A ViaCyte megoldása egy műanyagháló, amibe 40 millió éretlen hasnyálmirigysejtet töltenek.

Ennek a kapszulának cukorbetegség kezelésére fű az apropója, hogy kiszűrje az immunrendszer T-sejtjeit, amik túl nagyok a háló finom pórusain való átjutáshoz, ugyanakkor lehetővé teszik a transzplantált sejteknek, hogy a véráramból tápanyaghoz jussanak és a vércukorszint érzékelését valamint az erre történő reakciót megoldják.

Tudósok egy csoportja úgy véli, hogy a zsákos sejtek lesznek a megoldás az 1-es típusú diabétesz gyógyítására. A ViaCyte cég FDA-nak küldött jelentéséből az derül ki, hogy állatkísérleti körülmények között egerekben ezek a transzplantált sejtek képesek voltak inzulint, glukagont, szomatosztatint termelni és sikeresen szabályozni a vércukorszintet.

Elérhetőség

Habár a jelenlegi humán kísérletek célja inkább biztonsági indíttatású, Henry szerint a betegeinél csökkenni fog a beteg által beadandó inzulin mennyiség. Az első beteg, akinek a áttörés a kezelés 1. típusú diabétesz nem hozták nyilvánosságra, már kapott egy ilyen zsákot, és úgy tűnik, nála ez már megfelelően működik.

Senki sem tudja mennyi ideig bírják ki a zsákok, de valószínűsíthető hogy szükség lesz ezek bizonyos időnkénti cseréjére. Legalább két másik kutatócsoport is azt állítja, rágcsálókban sikereket értek el a diabétesz kezelésében, és hamarosan a következő, humán fázisba léphet a kutatásuk. Tavaly több szabadalmat is beadtak a diabétesz gyógyításával kapcsolatos kutatásaikból.

Hatalmas áttörés: megfejtették az 1-es típusú cukorbetegséget :: riskoortopedia.hu

Douglas Melton, a Harvard University biológusa és két 1-es típusú diabéteszes gyermek apja viszont aggódik, hogy a ViaCyte rendszere nem fog megfelelően működni.

Szerinte kötőszöveti sejtek fognak lerakódni a hálóra, amiken keresztül a sejtek nem kapnak megfelelő oxigénellátást, és ez blokkolni fogja a vércukor érzékelését és az inzulinválaszt.

Létrehozva:

Szerinte ezek a sejtek maximum 3 hónapig bírnák, és nagyon sok közülük nem is érne meg ß-sejtté, hanem más jellegű hasnyálmirigy sejtekké differenciálódnának. Melton meglátása szerint a rendszer hatékonyságához a cégnek egy DVD lejátszó nagyságú eszközt kellene beültetnie a betegekbe, hogy legyen elég ß-sejt az effektív hatáshoz. Tavaly októberben Melton kutatócsoportja bejelentette hogy sikerült laboratóriumi körülmények között ß-sejteket szintetizálnia, ami egy több mint 10 éves próbálkozás eredménye.

Melton szerint ezen érett sejtek beültetése lehetővé tenné, hogy ez a bioszintetikus hasnyálmirigy egyből elkezdje a működését.

Hogy ezeket a sejteket be tudja ültetni, Melton együtt dolgozik a biomérnök Daniel Andersonnal az MIT-ről, akivel egy saját kapszula kidolgozásán fáradoznak. Anderson nem árulta el pontosan, hogy működik a rendszerük, de egy friss szabadalmi kérvényből kiderül, hogy a háló egy hidrogél réteg, amely tartalmazza a sejteket és egyéb gyulladáscsökkentő gyógyszereket, amik megakadályozzák, hogy fibrotikus szövet rakódjon a kapszula hálójára. Melton és Anderson is óvatos egyelőre. Miután lezajlott az őssejtháború, majd egy évtizednyi próbálkozás a technológiai igéretek valósággá változtatására, Henry szerint gyaníthatóan a zsákos sejtek lesznek az 1-es típusú diabétesz megoldókulcsai.

Van még tennivaló

Habár az állatkísérletek eredményei nem jelentik automatikusan az emberi felhasználás tökéletességét, de áttörés a kezelés 1. típusú diabétesz lépésekkel haladva több millió ember élete változhat meg hamarosan. Email címünk: idbhungary gmail.